picture1



Az első lakosok Észak Szardínián és Gallurában telepedtek le és valószínűleg Olaszországból jöhettek, illetve etruszkok lehettek.
A sziget középső részére, a Cabran és a S. Giusta tavak környékére az Ibériai félszigetről érkezhettek, Cagliari környékét, pedig valószínűleg Afrikából érkezettek népesítették be. Tehát a sziget nép összetétele meglehetősen vegyes. Az idő múlásával a népcsoportok egyre jobban kezdet összecsiszolódni, mind a szokások mind a nyelv tekintetében. Néha háborúztak egymással néha a legnagyobb békében tudtak együtt élni, Még a mai napig is szét vannak bontva politikailag kisebb törzsi államokra.


picture2



A törzsek kisebb falvakban éltek, kőből épített kerek kunyhókban,
Kr e 1500-tól a falvak hatalmas megcsonkított kúp alakú vár alá épültek, ezek voltak a nuraghe-k


picture3


A falvak határát kicsi megfigyelő tornyik védték, amelyeket kisebb dombokra építettek, Napjainkban 7000 nuraghe látható Szardínián.


picture4


Ókor
Kr. e 1000 körül föníciaiak egyre gyakrabban kötöttek ki hajóikkal Szardínia szigetén, majd bevonták kereskedelmi útvonaluk egyik kikötőjeként.


picture5


A helyi törzsfőnökök belegyeztek, hogy kialakuljanak közös kikötőhelyek a föníciaiakkal. A kikötők később neveket is kaptak: Caralis, Nora, Bithia, Sulcis, Tharros, Bosa, Torres, és Olbia.
Hamarosan fontos tényezőjévé váltak a piacnak és kis idő elteltével igazi kis városok alakultak ki ezeken a helyeken, melyek tengeri kereskedelemmel foglalkozó föníciai családoknak és szardíniaiaknak adtak otthont.


picture6



Üveg nyaklánc, föníciai kézművesektől.



picture7


Kr. e 509-ben a föníciaiak a sziget belseje felé történő terjeszkedése egyre jobban veszélyeztette az ott élő helyi törzseket, így az őslakosok megtámadták a parlamenti településeket, a föníciaiak Kartagót hívták segítségül, a harc megnyeréséhez.



picture8



Kartagó rövid időn belül leigázta a szardíniaiakat és elfoglalta szint az egész szigete, kivéve a hegyvidéket, amely a Barbagia nevet kapta.


picture9




A 271 éve pun uralkodás nagy hatással volt az egyébként is elbűvölő Nuragic kultúrára.


picture10



Kr. e 238-ban a rómaiak legyőzték a punokat ez elő pun háborúban és Szardínia Róma egyik tartományává vált.



picture11


A rómaiak kiszélesítették, díszessé tették a kikötő városokat, és behatoltak a Barbagia vidékre, hogy a Nuragic kultúrát lehozzák a hegyekből.


picture12



A római uralom 694 évig tartott a szigeten, melynek következtében a hegyvidékeken élő őslakosok is megtanulták a latin nyelvet és a civilizációt.


picture13



Középkor
456-ban az afrikaiakat Justinius császár győzte le, így Szardínia Bizánc egyik tartományává vált, a szigetet kerületekre, meréie-kre osztották fel, a kormányzási feladatokat a judex látta el Cagliariból. Az őrség a Forum Traiani-n, a mai Fordongianusban táborozott a dux irányítása alatt.


picture14



A bizánci uralkodás alatt elterjedt a kereszténység az egész szigeten, kivéve a Barbagia régiókat. Itt a VI. század végén Ospitone király rövid uralkodása alatt sikerült bevinni a környék pogány népeihez a vallásosságot.



picture15



640 és 732 között az arabok elfoglalták észak Afrikát, Spanyolországot, Franciaország egy részét és 827-ben Szicíliát.
Szardínia elszigetelve maradt és önmegát egyedül kellett megvédeni, így a judex provinciae minden parancsot maga adott kis és felelősséget, vállat a hadseregért és a népért.


picture16



710-ben kezdődtek a csaták a Berbekkel Szardínia partjainál és az idő előrehaladtával egyre kegyetlenebbé váltak a küzdelmek, a judex provinciae a jobb védekezés érdekében kijelölt civil emberekből és a hadseregből 4 tábornokot Cagliari, Torres vagy Logudoro, Arborea és Gallura kerületébe. 900 körül a tábornokok kiharcolták függetlenségüket és megválasztották saját királyukat illetve kialakították a saját 4 államukat.


picture17


ä 4 államot giudicati-nak hívták és független birodalmakat alkottak, melyek nem tartoztak a monarchia alá.


picture18


Minden egyes királyság védte a politikáját, jogait, a nyelvét, szokásait, közigazgatását, szimbólumait, vallását… stb


picture19


A Cagliari királyság fővárosa S. Igia volt, melyet 1258-ban leromboltak szardíniai-pisani szövetségesek, és a királyság Pisan tartományává vált.
Torres királysága 1259-ben szűnt meg Adelesia király halálával. A terület a Doria, a Bas-đerra és a Genoa család közt lett felosztva, kivétel Sassari városa mely autonómiát nyert és kialakította saját kis államát.


picture20


1288-ban Gallura tartományát elfoglalták a Pisanok, mert a tartomány utolsó királya Nino Visconti-Dante barátja bevezette a Pisan csapatokat a királyságba.
Arborea királyságára gyakorlatilag végig hatással volt a Pisan-i politika és kultúra, 520 éven át, Fővárosa Oristano volt.


picture21


1927-ben VIII Bonifác pápa lerendezte az 1282-ben Angevins és Aragones közt dúló háborút (Hajnal csillagok Háborúja) Szicília birtoklásáért. A pápa hűbéri birtokba adta Szicilíát Aragon királyának, cserébe hogy a király leigázza a Pisanokat Szardínia szigetén.
1323-ban Aragon királya szövetségbe lépett Araborea -val és egyesítve seregeit egy vagy két éven belül legyőzték az elnyomókat Caglari és Gallura területén illetve Sassari városát. Ezeket nevezték el „Szardínia és Korzika királyságának”.


picture22


1353-ban háború robbant ki Arborea és „Szardínia és Korzika királysága” között, mely Aragon királyhoz tarozott.


picture23



1354-ben az aragóniaiak elfoglalták Alghero-t és egy katalán várossá alakították,, mellyen a mai napig látszik az ibériai eredet.
1353-ban IV Pere Aragon királya „Szardínia és Korzika” tartományának autonóm parlamentet adott, mellyel saját önkormányzás és függetlenég járt.


picture24


1353 és 1409 között Arborea királya IV. Mariano, III. Ugone, V. Mariano és III. Gugliemo szinte teljesen elfoglalták Szardínia szigetét, kivéve Cagliari területét és Algharo-t.
1409-ben fiatal Marti, Szicília királya, Sanlurinál legyőzte a szardíniaikat és elfoglalta a teljes szigetet. Röviddel halála után (maláriában halt meg Cagliariban), trónörökös híján a korona a katalánokhoz került. I. Ferran 1412-ban adta kis a Caspe-i Kiegyezését.


picture25


1479-ben az unió eredményeként a II Ferrannal. Aragon királyával és Kasztíliai Izabellával, létrejött a „Spanyol korona” így „Szardínia királysága” (mivel Korzika elszeparálódott) is Spanyolország uralma alá leült.


picture26


„Szardínia királysága” még Kb 400 évig spanyol fennhatóság alatt maradt 1320-1720-ig, ezáltal nagyon sok hasonlóságot találunk a spanyol kultúrával ezeken a területeken. A spanyol hatás például rendkívül megnyilvánul a Május 1-ei S. Efisio ünnepén.


picture27


1708-ban megszabadulva a spanyol fennhatóságtól a sziget az osztrákok kezébe került. 1711-ben a spanyol Alberoni hadnagy visszafoglalta.


picture28


1718-ban Szardínia a Savoy kezébe került.


picture29


1799-ben a napóleoni háborúk következményeképp a Savoyok Cagliariba menekültek és elhagyták Turint. Itt 15 évig voltak.


picture30


1847-ben a szardíniaiak spontán lemondtak az autonómiájukról és felajánlották Piedmont-nak, hogy legyen egyedülálló parlamentje, bírósága és kormányzása Turin-ban.


picture31


Az 1848-as függetlenségi háború Olaszország egyesítése kapcsán tört ki és 13 évig király uralkodott Szardínián.
1861-ben Szardínia Olaszország tartománya lett.


picture32


Napjainkban
1943-ban egy népszavazást követően Olaszország Köztársaság lett. Szardínia pedig egy speciális törvény segítségével, 1948-tól Olaszország 20 évig régiójának része, 1.628.690 lakossal, szétszórva Cagliari, Sassari, Oristano és Nouro területén, igaz ezek sokkal kisebbek mint az ősi 4 nagy régió.